Oldal kiválasztása

Miért éppen a tantra? Mert szeretek nő lenni!

Sokan kérdik, miért éppen a tantráról írok? Miért olyan különleges ez?

Nos, az én válaszom látszólag nagyon is szubjektív: mert nő vagyok. A tantra pedig olyan szellemi út, amelyben a nőnek különleges szerepe van és amelyben a nő a saját nőiessége által közeledik Istenhez. Kislány koromban vonzott a szellemi élet, vallásosnak neveltek és az is megfordult a fejemben, hogy kolostorba vonuljak és apácaként éljek. De aztán rájöttem, hogy a hosszú fekete ruha és a világról való lemondás nem feltétlenül nekem való. Láttam azt is, hogy a helybéli plébános nem úgy él, ahogy a templomban prédikálja. Nyilvánvalóvá vált, hogy itt valami nem stimmel.

Aztán becsöppent az életemben a tantra. Egy olyan világot nyitott meg, amelyet valószínűleg minden nő érez magában. A nő általában az érzelmi világ szempontjából fejlettebb a férfinál. Ahogy mondani szokták: a férfi tudni akar, a nő érezni. A nő sajátja az intuíció és az érzelem. Például egy nőt nem lehet pusztán szavakkal meggyőzni arról, hogy szeretik, a nőnek arra van szüksége, hogy ezt éreztessék. A legtöbb nőt nem érdekli a logikus érvelés, az alapján dönt, hogy mit érez és többnyire az érzelmei határozzák meg az egész életét.

A nő, mivel nagyon érzelmi beállítottságú, természetéből adódóan többnyire nyitottabb a szemmel nem látható dolgok iránt. A spirituális úton levő nő tudása a szív bölcsessége. Éppen azért van olyan nagy szerepe a nőnek sok ősi szellemi hagyományban, mert a spirituális úton levő nő lényén keresztül a szív bölcsesség szól a világhoz és így lényéből kiárad, amit úgy neveznek, hogy a Shakti energiája.

A szanszkrit „Shakti” jelentése „életet adó női erő”. A tantra írásai szerint a Shakti az, ami mindent életben tart és az egész Univerzum vagy Makrokozmosz voltaképpen a Shakti megnyilvánulása.
A Shakti voltaképpen a Brahmannak (vagyis Istennek) az ereje, ami által a világban cselekszik. Nem véletlen a mondás, hogy: Shiva (a legnagyobb férfi erő) Shakti (az örök női erő) nélkül Shava (holttest, vagy más szóval tehetetlen). Nincs még egy olyan szellemi hagyomány, amely olyan nagy tiszteletben tartaná a nőt, mint a tantra. A tantrikus beavatás mindig a nő által érkezik a férfihoz. Daniel Odier tantrikus író szerint, és én hiszek neki :), a tantra az egyetlen olyan spirituális út, ahol többnyire a nő a guru vagyis a szellemi vezető. A nő az, aki a finom, törékeny lényén keresztül a Shakti hatalmas energiáját megnyilvánítja így segítve a tantrikus tanítványt a szellemi úton.

A tantrában a nőt nem éri semmi erkölcsi bírálat a női mivolta miatt. Nem tartják a bűnbe esés, a szellemi útról való letérés forrásának, ahogy azt a legtöbb vallás, például a kereszténység vagy a buddhizmus mutatja, hanem úgy tekintik, mint aki lehetővé teszi az isteni erő megnyilvánulását és aki biztosítja a legmagasabb szellemi tanítások átadását.
Odier szerint a tantra nőies jellegével magyarázható, hogy ezen a szellemi úton nagy fontossága van az átlényegítő, isteni szerelemnek, ami ellentmond a csupán testi érzékek miatt történő, profán nemi közösülésnek. Nagy szerepe van a természet tiszteletének, ami ellentmond a természet kizsákmányolásának. Nagy szerepe van a helyesen értelmezett, harmonikus, teljes spirituális szabadságnak, ami ellentmond a dogmáknak, a vallási berögződéseknek, a társadalmi vagy vallási tilalmaknak.

Éppen ez az oka annak is, hogy a valódi tantrikus hagyományt az idők során titokban tartották (és tartják) és igyekeznek elrejteni a kíváncsiskodók szeme elől. Egy olyan társadalomban, ahol a nemek közötti egyensúly sokszor megbomlik, csak így élhette túl ez a hagyomány, amely kifejezetten matriarchális jellegű, a nőt helyezi előtérbe és többnyire női mesterei vannak. De még így is, a maga rejtőzködő módján befolyásolta a történelmi vallások alakulását.

A tantra nőképét a Shakti energiája határozza meg és arra tanítja a nőket, hogy fedezzék fel a női lelküket és ezáltal Istent. Egy olyan világban, ahol a nemek közötti természetes egyensúly sokszor megbomlik, ahol néha a nők férfiasak és a férfiak nőiesek, nagy szükség van arra, hogy újra visszatérjünk ezen ősi nézőponthoz.

A társadalom vagy egy csoport (vagy akár a család) fejlettségi szintjét az határozza meg, hogy mennyire boldogak az asszonyai. Ha a nő boldog, mindenki boldog, de ha a nő boldogtalan, mindenki veszít. Gondoljunk a családra, ott is a nő az, aki meghatározza a család hangulatát, a nő a szerető központ, aki ha elégedett és boldog, akkor minden jól megy a család többi tagjának is.

De ha nem, az kész csőd… Persze itt is kétoldalú a dolog és mind a két félnek tennie kell a fejlődését, viszont amit ki szeretnék emelni, hogy a nőnek van egy beavató (tanító) jellegű spirituális szerepe, amelyet jó lenne minél előbb magában felfedeznie. A férfi érdeke pedig, hogy támogassa, főleg érzelmileg a nőt ezen az úton, mert ami a nőnek jó, az neki százszorosan jó.

Én ezért szeretem a tantrát.

Színek és Szavak Blog

Share This

Megosztás

Oszd meg az oldalt az ismerőseiddel!